Munkába való visszatérés – álom vs. valóság II.

Anya munkába való visszatérése nagy elhatározás a család életében. Sokaknak kényszer a munkába való visszatérés, sokan viszont alig várják, hogy újra felnőtt emberek között is legyenek. Mindegy, mi az ok, mindenképpen alapos tervezést és átgondolást igényel a lépés. A “majd lesz valahogy” hozzáállás ebben az esetben nem célravezető, legalábbis a hozzám hasonló maximalisták számára biztosan nem. Nyilván a napunk továbbra is sajnos csak 24 órából fog állni, így kezdjük egy felméréssel, melyek azok a kritikus területek, amelyek nagy valószínűséggel megoldást fognak kívánni.

Közelítsük meg a dolgot rendkívül gyakorlatiasan!
Írjuk össze, mik azok a feladatok és tevékenységek, amiket itthonlétünk alatt rendszeresen végzünk. Csináljunk egy jó hosszú listát! Semmi ne maradjon ki!

Na ezt a komplett listát kellene akkor is végrehajtanunk, ha ismét munkába állunk, napi 8-9 órát dolgozunk egy munkahelyen, és napi 1-2 órát utazunk. Mission impossible, nem igaz?…

Legyen teljes a lista!

Fontos, hogy próbáljunk minden apró kis momentumot felidézni, amit csinálni szoktunk, hogy működőképes legyen a háztartásunk és a családi kapcsolatrendszerünk. Vegyük bele a nem napi rendszerességgel végzett feladatokat is, például a spájz-takarítást, a körömlakkozást, vagy a számlák lefűzését is.  Ugyanis ezeket is el kell majd végeznünk a jövőben is! Ha szükséges, pihentessük néhány napig a listánkat, majd újból vegyük elő, és friss szemmel még egészítsük ki.

Most mi tévők legyünk? Van egy hosszú-hosszú felsorolásunk örömteli és kevésbé örömteli tevékenységekkel, hogyan visz ez engem közelebb ahhoz a megoldhatatlan helyzethez, hogy mostantól mindezt a feladat-kupacot 8-9-10 órával kevesebb időbe kell majd belezsúfolnom?!?!

A zűrzavar és a káosz a tervezés kudarca, nem az információ velejárója. Edward Tufte

A titok a gondos tervezésben – jobban mondva, az újratervezésben rejlik. Nyissunk meg egy üres jegyzetet, vagy vegyünk elő egy tiszta lapot, és készítsünk négy kategóriát az alábbiak szerint:

  1. Nem feladat többé! – Ide azok a tevékenységek kerülnek, amelyek automatikusan megszűnnek a munkába állásunkkal.  Ilyen lehet például a játszóterezés a gyermekkel, vagy a főzés. De ha otthonról dolgozunk, akkor ezek továbbra is megoldandóak maradnak. De a főzés adott esetben minden probléma nélkül kiszervezhető rendeléssel.
  2. Racionalizálandó – Azon feladatok, melyeket továbbra is el kell látnunk, vagy meg szeretnénk tartani, esetenként azonban némi racionalizációt igényelnek (például ritkábban kerül majd rá sor). Találkozás a barátokkal, vagy fodrász. A bevásárlást célszerűbb a jövőben online intézni, rengeteg időt megtakaríthatunk vele.
  3. Kiszervezem 🙂 – Ezeket a teendőket a jövőben is muszáj elvégezni, de ügyesen kiszervezzük: az iskolatáska bepakolását megtanítjuk a kis iskolásnak önállóan megcsinálni, vagy a takarításhoz segítséget fogadunk.
  4. Nincs rá kapacitásom 🙁 – Sajnos ezek a  feledés homályába vesző aktivitások. Általában ezek a nőknél a klasszikusan “énidős” dolgok, például a torna, vagy a manikűrös. De van, aki a cipőpucolást felejti el örökre. 🙂
A táblázat dinamikus!

A kategóriák között a feladatok megoszlása nem merev! Azaz minél találékonyabbak vagyunk a racionalizálásban vagy a kiszervezésben, annál kevesebb dologtól kell búcsút vennünk. A tételek mozoghatnak a kategóriák között, lehet, hogy először csak ritkábban fogsz takarítani, de később megbeszélitek, hogy ezentúl apa takarít a gyerekekkel közösen, vagy fogadtok egy bejárónőt. Higgyétek el, hogy ha továbbra is mindent ugyanúgy egyedül szeretnétek megoldani, az először még csak a minőség rovására megy, később azonban az egészségetek és a kapcsolatotok rovására – ugyanis a rekreációs időből és az alvásból fogjátok elvenni a szükséges időt.

Egy édesanya nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy csak sodródjon az árral! A legfontosabb mindig a TERVEZÉS!!!

Ha kérdésetek van, tegyétek meg kommentben, vagy várlak benneteket a Facebook-on! 🙂

Kata

Munkába való visszatérés – álom vs. valóság I.

Hamarosan ismét „visszatérek a munka világába”, ahogyan ezt hangzatosan mondani szokás… Édesanyaként a fenti kifejezést több ok miatt sem tartom helytálló megfogalmazásnak, arról nem is beszélve, hogy személy szerint égnek áll a hajam tőle. Igen, elképzelhető, hogy a gyermektelenül élő nők ezt úgy képzelik, hogy magzatunk megszületésével „kilépünk” a munka világából, majd idővel „visszatérünk” oda, de az a rossz hírem van, hogy a másik világ, amit létrehoztunk magunk körül, nevezetesen a családunk élete és hétköznapjai, nem szűnik meg azzal, hogy ismét dolgozni kezdünk. Természetesen a feladataink egy része, amit az otthon töltött idő alatt végeztünk, az másra száll át, hiszen napközben a gyermekünk (vagy gyermekeink) felügyeletét rábízzuk egy kompetens személyre vagy intézményre. De óriásit tévedünk, ha azt gondoljuk, hogy amikor este hazatérünk, akkor ott „folytatódik” a napunk, mintha kvázi becsatlakoznánk a munkába állás előtti napirendünk bizonyos pontjánál.

„Az emberek nem csak a pénzüket pazarolják el, de az idejüket is. Sőt, az idejüket sokkal inkább. Több pénzt keresni nem olyan nagy művészet, de több időt egy perccel sem tudsz magadnak csinálni. Amit pénzt nem kerestél meg ma, annak nagy részét meg tudod keresni holnap is, de ami időt ma eltékozoltál, az már örökre kárba veszett.” (Csernok Miklós)

Az ezirányú tapasztalattal nem rendelkezők álomvilágában ez úgy nézhet ki, hogy amikor „visszatérek a MUNKA VILÁGÁBA”, akkor reggel kilépek az ajtón, hátrahagyom porontyomat, integetünk és puszit dobunk. Lenyomok egy kemény napot tűsarkúban, okosan, majd hazatérve átveszem jókedvű (!), egészséges (!) csemetémet, megfürdetem, esti mesét mondok neki, ő ügyesen elalszik, és én veszek egy forró relaxáló fürdőt, apával megbeszéljük a nap történéseit egy pohár bor mellett, majd egy jó könyvvel a kezemben elszunnyadok.
Kár, hogy a valóság ezzel köszönőviszonyban sincs, és nem akarok senkit kiábrándítani, de változatos kihívásokkal szembesíti szegény dolgozni vágyó (?) anyukát.

A gyerekeket megviseli az anya munkába való visszatérése

Kezdjük ott, hogy a gyerekek általában nem viselik könnyedén az anyától való elszakadást, sőt, minél később próbálunk újra dolgozni, annál nehezebben tolerálják. Mit jelent ez a hétköznapokban?
Nyugtalanná váló éjszakákat
A megsokasodott és új ingerek átmenetileg jobban leterhelik az idegrendszert, ami felszínesebb alváshoz, több ébredéshez, esetleg felsíráshoz vezethet. Az édesanya számára a munkavégzés első, legnehezebb, átmeneti hónapjaiban létfontosságú volna a zavartalan éjszakai pihenés, ám ez általában nem szokott összejönni.
Hisztis közös délutánokat és estéket
Sokkal jobban elfárad közösségben a gyermek, ráadásul az egész napos frusztrációját is rajtunk vezeti le. Így amire egy normális lelkivilágú, dolgozó édesanya egész nap vár, nevezetesen, hogy ismét együtt lehessen a porontyával, és összebújjanak, játsszanak közösen, az sokszor nem tud úgy megvalósulni, ahogy azt elképzelte.
Hatalmas ordításokat reggelente elváláskor
Ez persze ez nem törvényszerű, de jobb, ha lélekben erre is felkészülünk. Nagyon rossz indulása a napnak, ha egy ordító, síró, vagy csak egyszerűen szomorkodó gyermeket kell a bébiszitter/gondozónéni/óvónéni karjai között hagyni, és ez természetesen kihat az aznapi munkateljesítményre is – negatívan.
Pszichoszomatikus betegségeket
Olykor kiderül, hogy a sok „fáj a hasam”, „megy a hasam”, „fáj a fejem”, mind-mind lelki eredetű nyavalyák.
Szokványos gyermekbetegségeket
Amik aztán hetekre kiütik egyik vagy másik szülőt a munkából…. A gyengébb immunrendszerrel bíró gyerekek képesek szabotálni az édesanya munkavégzését, mert könnyedén előállhat az a helyzet, hogy többet betegek, mint amennyit egészségesek. Ezt olvasni egy gyermektelen, vagy első gyermekével még a védett otthoni közegben lévő nőnek teljesen sci-fi lehet, amit maximálisan meg tudok érteni. Én is bíztam benne, hogy ez csak a „többieket” sújtja, és nálunk nem így lesz. Mondanom sem kell, hogy aztán mindannyian megtapasztaljuk ezt, ki jobban, ki kevésbé. És most jöjjenek a tipikus gyerekbetegségek, melyek nagy részén mi is átestünk, és tényleg csak a legáltalánosabbak, amikre mindenki számíthat. Megfázás (nátha), vírusos torokgyulladás, felső légúti megbetegedések, köhögés, krupp, asztma, mandulagyulladás, tüdőgyulladás, légcsőhurut, középfül-gyulladás, hallójárat-gyulladás, hányós-hasmenős vírus, kötőhártya-gyulladás, afta, influenza, bárányhimlő, skarlát.
Megváltozott viselkedést
Mostantól nem mi vagyunk a gyerekkel napközben, ergo nem csak a mi viselkedésmintánk lesz számára irányadó. A többi kisgyermek jelenléte is befolyásolhatja a viselkedésüket, sok jót, és sok rosszat tanulnak egymástól.
 ➡ Ismeretlen furcsaságokat
Esténként sokszor meglepve konstatálunk bizonyos dolgokat, melyek eredete, vagy oka örökre rejtve marad. „Mitől megy a hasad?” „Mi ez a karmolás az arcodon?” „Mi ez a hatalmas kék folt a derekadon?” Később, középső- vagy nagycsoportban már jobban hajlandóak elmondani, hogy mi történt velük aznap.

Ezt a felsorolást nem elrettentés gyanánt írtam le, sokkal inkább a tapasztalataim dokumentálására, illetve egyfajta lelki felkészülés végett, mert ha az ember tudja, hogy mire vállalkozik, megalapozott döntést tud hozni. Nekem a saját bőrömön kellett ezeket megtapasztalni. És higgyétek el, nem vagyok negatív, és nem látom borúsan a dolgokat – hiszen a legkisebb gyermekem 15 hónapos, és újra vállalkozok arra, hogy dolgozó anya legyek .

A témát folytatom, ez csak egy első kis gondolatébresztő bejegyzés volt, és kimondottan azokra a dolgokra fókuszáltam, amelyek látszólag nem lényegesek, azonban a mindennapokat rendkívül meg tudják keseríteni, és érzékenyebb lelkivilágú édesanyákat komoly önmarcangolásba taszíthatják.

Kata

Védelem a babapofinak (is)

Mi védi a legjobban a gyerekek és babák bőrét a hidegtől?
Nem kell ezer féle krémet kipróbálnotok, mert én már megtettem helyettetek. Évről évre valami újat próbáltam. A legtöbb hihetetlenül zsíros, a hideg ellen mégsem véd. Három gyermekemből kettő pofija csúnyán kipirosodik és kirepedezik a hűvös, szeles időben.
A megoldást 2016 decembere hozta, amikor rájöttem, hogy az általam a kezemre már egy ideje használt Manna organikus shea vaj tökéletes minden családtag arcára (igen, apáéra is), ráadásul egész nap véd! Próbáljátok ki! A 100 ml-es kiszerelés jelenleg 2390 Ft-ért kapható a manna weboldalán, vagy 15 ml-es kiszerelésben van például az ‘Arctisztító csomag zsíros bőrre’ megoldáscsomagban 3 féle szappan mellett, 3875 Ft-ért (ez utóbbi esetben nincs szállítási költség).
#manna2017_01_15 manna

…nemhiszemelhogynemtudodbetűrni, mégegypulóver, neaztacsizmátveddfel, holasálad, aznematesapkád, menjmárkimertbemelegszel, kinemenjnincsrajtadkabát, mostmártutielkésünk…

A téli időszakban a reggelek még a szokásosnál is kaotikusabbak, jól mondom….? Ez többek között azért is van, mert nem elhanyagolható mennyiségű extra ruhadarabot kell magunkra és a gyerekeinkre aggatnunk – nemhiszemelhogynemtudodbetűrni, mégegypulóver, neaztacsizmátveddfel, holasálad, aznematesapkád, menjmárkimertbemelegszel, kinemenjnincsrajtadkabát, mostmártutielkésünk…
Az mindenesetre biztosra vehető, hogy rajtunk patakokban fog folyni az izzadság, mire a család összes tagja menetfelszerelésben indulásra kész.
Így röpke 7 év anyaság és három gyerek után jöttem rá, hogy mivel húzhatom ki a(z egyik) méregfogát a reggeli össznépi ingerületnek – a lényeg egy kis előző esti extra energiabefektetés. Eleinte részünkről, aztán az öt év felettiek remekül idomíthatók a feladatra.
1. Ellenőrizzük le mindenki cipőjét (nem túl koszos/vizes e) és készítsük felvehető állapotban az előszobában oda, ahol reggelente a lurkók öltözködnek.
2. Ellenőrizzük le mindenki kabátját, és csomagoljuk bele a pulóvert, a sapkát, a sálat, a kesztyűket és a sínadrágokat is.
Így mindenkit instant csomagként vár reggel a kinti öltözéke, tehát már az óvodás korú gyerekek is kvázi távirányítással öltöztethetők. (Ráadásul mi sem akkor szembesülünk vele, hogy a kabát csupa sár, a cipő beázott és nem találjuk a melegebb sapit, így van némi esély, hogy esetleg beérünk a munkába még dél előtt.)
Amúgy meg nemsoká jön a tavasz, ugye? …UGYE?!?
2017_01_13 tél

Epres sütik – kezdődik a nyár!!

Magunk közt szólva, a világ egyik legnagyszerűbb dolga, hogy ilyenkor, nyáron, ezer féle gyümölcs érik, és csak válogatnunk kell a zöldségesnél, hogy aznap mit vigyünk éppen haza. Miért is olyan jó ez? Hát azért, kedves édesanyák, mert a gyümölcs joker-lap a kezünkben; lehet készíteni belőle turmixot reggelire, smoothie-t uzsonnára, rendkívül változatos sütemény féléket desszert gyanánt, leveseket, natúran kínálhatjuk főétkezések között, és a gyümölcsös husikról még nem is beszéltem…

IMG_20140330_113647Bár ami az epret illeti, megoszlanak a vélemények, hogy mikortól is eheti egy baba pontosan, de én azt gondolom, hogy egy éves kor után, nagyon fokozatos bevezetéssel megpróbálkozhatunk már az eper-kóstolással. Az én gyermekeim egyenesen rajongtak érte (és rajonganak a mai napig 🙂 ).  Az imádat odáig fajult,  hogy már a kertünkben van saját eprünk – no nem ipari mennyiség, mindössze egyetlen jólfejlett tő, de heti néhány szem megterem rajta. Persze sokkal finomabb, mint amit vásárolni szoktunk :).

És most tegye fel a kezét, akinél a gyermek szülinapja nyárra esik. Ó, a mázlisták. Mennyiféle torta lehetőség!! Én is hoztam egy receptet, természetesen epreset, és természetesen nem az első szülinapra… 😉 Illetve hoztam Nektek egy másik receptet, éppen az ellenpólusról: cseppet sem bonyolult,  félkézzel is pillanatok alatt összerakható – cserébe kevésbé mutatós, egy amolyan “legyen itthon mindig valami süti” típusú alkotás. Délutáni cappuccino mellé mondhatni ideális! 😉

Kakaós piskótatorta epres-mézes mascarpone krémmel

Hozzávalók a piskótához (kisebb tortaformába): 6 tojás, 12 dkg cukor, 1 vaníliás cukor, 3 dkg kakaópor, 9 dkg liszt, 1/3 zacskó sütőpor, csipet só
Hozzávalók a krémhez: 25 dkg mascarpone, 2 dl habtejszín, 3 evőkanál méz, 2 teáskanál vanília-aroma, kb. 10 dkg eper
Egyéb hozzávalók: eperlekvár, eper a tetejére, piros tortazselé

Montázs epertortaA sütőt előmelegítjük 170 fokra (légkeverés). A tortaforma aljába vágunk kör alakban sütőpapírt.
A tojások sárgáját a cukorral és vaníliás cukorral habosra keverjük. A tojások fehérjét pici sóval kemény habbá verjük. A tojássárgás keverékbe fakanállal óvatosan beleforgatjuk a fehérjét és a sütőporral és kakaóporral elkevert lisztet. Formába öntjük, és 20-25 perc alatt készre sütjük (tűpróbával ellenőrizzük!). Menet közben ne nyissuk ki a sütő ajtaját. Ha elzártuk, negyed órát hagyjuk a tésztát a sütőben nyitott ajtónál hűlni, ezt követően vegyük ki. Ha teljesen kihűlt, késsel óvatosan segítve az oldalánál, vegyük le a tortaforma karimáját. Vágjuk vízszintesen ketté a piskótát.
A krémhez először a tejszínt kemény habbá verjük. Majd a mascarpone-t a mézzel és a vanília-aromával összekeverjük, és óvatosan a tejszínhabba forgatjuk.
A kettészelt piskótalapokat megkenjük eperlekvárral, kenünk rá egy réteg krémet, megszórjuk pálcikákra vágott eperrel, újra kenünk rá krémet, és ráigazítjuk a másik piskótakorongot, lekváros réteggel lefelé.
Vissza-operáljuk a tortaforma karimáját. Finoman megnyomkodjuk mindenhol a piskótát, hogy a krém kitöltse a két réteg közötti rést. A torta tetejét is megkenjük lekvárral, és sűrűn kirakjuk szépséges eper-felekkel, vagy -negyedekkel. Piros tortazselét csurgatunk rá előírás szerint elkészítve, és hűtőbe tesszük pár órára, hogy szépen összeálljon.

Epres piskótatorta

Hozzávalók a tésztához: 20 dkg vaj megolvasztva, 20 dkg liszt átszitálva, 1 teáskanál sütőpor, csipet só, 20 dkg nádcukor, 3 tojás
Hozzávalók a tetejére: 20-30 dkg eper félbe vágva, 1-2 evőkanál kekszmorzsa (darált háztartási keksz), 1 marék mandulalapocska, 1-2 evőkanál nádcukor

Epres piskótatortaA vajat a cukorral kézimixerrel habosra keverjük, hozzáadjuk egyenként a tojásokat, majd a sütőporral elkevert lisztet. A tésztát kivajazott, kilisztezett formába töltjük, elsimítjuk. Eredetileg piteformában készül, én a kisebb tortaformámat használtam.
Az epret öszeforgatjuk a kekszmorzsával és a tészta tetejére szórjuk, majd rászórjuk a mandulalapokat és a cukrot is.
Előmelegített sütőben 190 fokon (légkeveréssel 170 fokon) háromnegyed órán át sütjük.

Jó sütögetést, és éljenek az eprek!! 😆

Kata

Tisztaság – fél egészség. Mannáim.

Egy igazi NŐ szereti a kozmetikumokat. Vagy legalábbis érdeklődik azok bizonyos fajtái után. 🙂 Ezzel én sem vagyok másképp, bár mikor még nem voltak az életemben a gyerekek, akkor azért még teljesen másként zajlott egy-egy parfüméria-túrám… Sok terméket kipróbáltam, nyomon követtem az újdonságokat, és ragaszkodtam a bevált minőségi márkákhoz.  Aztán a pici baba születésével kozmetikumok egészen más spektrumát kellett megismernem, a popsikrémektől a babafürdetőkön át a hintőporokig. Volt sok mellényúlás, és hibás döntés, naná. 😉 Pedig, Isten látja lelkem, mindig a legjobbat akartam a babának, magunknak, magamnak.

2014_05_02 Manna3De egy napon rádöbbentem, hogy hiába veszem meg a hipermarketben vagy drogériában a lehető legdrágább prémium baba-terméket, gyakorlatilag

vegyszerek tömegével terhelem a gyermekemet, nap mint nap.

És mi döbbentett erre rá? A saját bőröm. Észrevettem, hogy hiába fogyasztok elegendő folyadékot, bizony egyre gyakrabban kell a testápoló után nyúlnom. Ekkor kezdtem tudatosan gondolkozni az egész kérdésről, és nagyon elszégyelltem magam, hogy ilyen sok időbe telt, míg leesett nekem, hogy a kozmetikai ipar profitéhsége a családom egészségének a rovására megy. A profi marketingnek, melynek kedvelt célpontjai a csemetéjüknek legjobbat akaró anyukák, bizony mi is bedőltünk. Bizony, a multik nagyon meggyőzőek tudnak lenni. 😳

2014_05_02 Manna1Kezdjük az alapoknál

És ha jók azok a bizonyos alapok, akkor nem is kell nagyon tovább mennünk, hiszen a megfelelő fürdőszerek használatával sok későbbi probléma kialakulásának is elejét vesszük, és talán nem is lesz szükségünk másra. A lényeg, hogy szintetikus anyagoktól mentes termékeket válasszunk, ezáltal is csökkentve a bennünket, a bőrünket érő káros impulzusokat. Ez vonatkozik úgy a babákra, mint a mamákra: bátran használjuk ugyanazokat a termékeket. És bátran használjuk már a születés pillanatától – nem tudom, hogy vagytok vele, de a mosdatókenőcstől én hidegrázást kaptam. 🙂

2014_05_02 Manna2Mennyei Mannák

Amit jó szívvel ajánlok mindenkinek: Mannaszappan. Csak természetes összetevőket tartalmaz, igen sokféle szappant és egyéb terméket gyártanak, és a használók (köztük az én családom is) úgy vélem, maximálisan elégedettek. Az egészen csöppségeknek az extra szűz olívaolajos szappant ajánlom, popsikrém helyett pedig a ghánai shea vajat. Még érzékeny bőrű, vagy ekcémás gyermekeknek is megvásárolhatjuk a Manna finomságait.  Az én csemetéim imádják magukat szappanozni, és már maguk választják ki, melyik mannát bontsuk ki, ha elfogy az előző. 😆

2014_05_02 Manna4Szóval drága anyukák, de álldogáljatok többé tétován a tusfürdős és babafürdetős polcok előtt, hanem inkább rendeljetek az interneten a Mannaszappantól. Bármilyen címet (akár munkahelyit is) megjelölhettek szállítási desztinációnak, ennél kényelmesebb a vásárlás már nem is lehetne.  Mindig van akció, és hónapról hónapra izgalmas újdonságok. Mielőtt kérdeznétek: nem, ez nem egy promóciós bejegyzés. Egyszerűen csak nem szeretném, ha másnak is ilyen sok időbe telne, amíg rátalál az optimális megoldásra tisztálkodási szerek tekintetében. Mi használjuk az illóolajakat is, a fürdőgolyókat, a halánték- és ajakbalzsamokat. Ez utóbbiból bátran kölcsönzök óvodás királylányomnak is.  😀 Már megjelentek a termékpalettájukon a folyékony szappanok is, alig várom, hogy kipróbálhassuk.

Szabad szappanozni, anyukák! 😉

Kata

quotescover-JPG-79

“Boldog az, aki otthon boldog.”

Ismerős a címben lévő Lev Tolsztoj idézet? Mi a férjemmel szinte nap mint nap megállapítjuk, hogy “mennyire jó itthon”, vagy hogy “mennyire szeretünk itt lakni”. Az ember lelkét simogatja, ha a házba vagy lakásba belépvén akaratlanul is mosolyra húzódik a szája, és boldogan gondolja magában: de szuper újra itt…! Pedig sajnos nem mindenki él nettó 230 négyzetméteren parkosított kert közepén ellenáramú úszómedencével az alagsorban! 🙂 És nem mindenkinek takarít ki napközben a bejárónő, hogy munkából hazatérve a rend és tisztaság fogadjon! 🙂 De bizony ettől még

érezhetjük a tökéletes otthon adta harmóniát!

Az egyik barátnőm a családjával évekig egy erkély nélküli 43 négyzetméteres lakásban élt, ami jóindulattal sem nevezhető tágasnak. Sokszor megfordultunk náluk, és mindig különös harmóniát éreztem ottjártunkkor. Csöppet sem volt zavaró, hogy nem egy bálterem a nappali, vagy hogy egyszerre csak ketten tudtak étkezőasztalhoz ülni a picinyke konyhában. Később, mikor már gyerekekkel mentünk, és nekik is volt babájuk, akkor is magától értetődő természetességgel alakult ki az új rend, és találta meg a helyét az új családtag a cseppnyi otthonban. Igen, az OTTHON volt, a szó legnemesebb értelmében… Mi lehet a titok?

Hogyan lehetséges az, hogy az otthon harmóniája nem függ annak méretétől, vagy az anyagi lehetőségektől?

Persze sokan nem törődnek ezzel a kérdéssel, és nem foglalkoznak az esztétikummal egyáltalán. Sőt, vannak, akik fennen hangoztatják, hogy a rendetlen, kaotikus, esetleg koszos kis (nagy) kuckó az igazi kényelem záloga, ahol nem feszengsz amiatt, hogy pakolni kellene, vagy illő volna előszedni a porszívót végre… Részemről nem osztom ezt a nézetet, legalábbis annyiban nem, hogy vannak olyan részei a lakásnak, ahol mindig tisztaságnak és rendnek kell lennie ahhoz, hogy mi is, és a vendégeink is jól érezzék magukat.

A harmónia letisztultság és a részletek összhangja.

2014_03_08 Tulipán_otthon
1. Az előszoba legyen rendezett

Az előszobába igyekezzünk csak a legszükségesebb bútordarabokat beszerezni, legyen minél tágasabb és rendezettebb. A cipőinket semmiképpen ne hagyjuk szem előtt – tegyük cipős-szekrénybe vagy ládikóba. Az apró-cseprő holmikat (autó vagy lakáskulcs, csekkek, papírzsebkendők) tegyük fiókba vagy egy csinos kis dobozba.

2014_04_22 Előszoba

2. Az étkezőasztal nem tároló

Az étkezőasztalon ne tartsunk semmit, csak egy évszakhoz passzoló díszt vagy virágot. Minden étkezés után rázzuk le a terítőt, vagy takarítsuk le. Nincs illúziórombolóbb egy lim-lomokkal telerakodott asztalnál.

3. Mindennek legyen helye

Aminek nincs helye, annak találjunk ki helyet!! Vásároljunk dobozokat, tárolókat, spájzba vagy kamrába fúrjunk a falra akasztókat, legyünk kreatívak! A lényeg, hogy minél kevésbé legyenek a használati tárgyaink szem előtt.

4. Lefekvés előtt…

…mindig mosogassunk el. Sokkal szebb a reggel, ha a tiszta konyhapulton készíthetjük el a kávénkat!! 🙂 Akit részletesebben érdekel a téma, ajánlom Urban Eve Fly Lady programját!

5. Felkelés után…

…mindig ágyazzunk be! 🙂 És bármilyen hihetetlen, már egy hároméves gyereknek is meg lehet tanítani, hogy reggelente igazítsa meg a kis ágyikóját, és tegye a pizsamát a párna alá. 🙂 Sokkal ügyesebbek a gyermekeink, mint azt mi anyák sokszor feltételezzük, és még élvezik is, hogy részesei lehetnek a családi háztartási feladatoknak.

6. Friss virág

Péntekenként vegyünk egy csokor friss virágot, így hétvégén módunk lesz gyönyörködni benne, de ha kétnaponta vágunk egy centit a szárából és friss vizet kap, akkor pontosan kibírja a következő péntekig. Ez átlagosan havi 4 csokor virág, ami lehet akár a kertünkből is – nem is olyan nagy befektetés, nem igaz?

Virágcsokor
Forrás: www.imcreator.com/free
6. Merjünk változtatni!

Időről időre célszerű egy idegen szemével végigmenni a házban: mi az, ami nem oda illő, esetleg valahonnan még hiányzik valami? Próbáljuk azonos stílusban berendezni az otthonunkat – ez harmóniát sugall. Ne használjunk sokféle színt és árnyalatot – helyiségenként maximum hármat.

Végezetül ne feledjétek, anyukák: az otthon sokkal több annál, hogy rend van és tisztaság. Mi töltjük meg élettel, jókedvvel, vidámsággal! Szomorú, panaszkodó, savanyú háziasszony még nem teremtett olyan miliőt, ahová öröm betérni! Tanítsuk meg a gyermekeinket is rendet rakni lefekvés előtt, ahelyett, hogy folyamatosan perlekednénk velük. Legyen a napi rutin része – mondjuk mesemondás előtt. Van rend – van mese is. 😀 Addig meg… hadd játszanak csak fesztelenül! 😉

Kata

QuotesCover-pic24

Kalács-sütés otthon? Anya, csúcs vagy!

Kalács1Ha a húsvéti ünnepkör ételeire gondolunk, a sonka után rögtön a kalács jut eszünkbe. Bizony,  foszlós kalács, házilag kötözött sonka, főtt tojás, némi torma: ideális húsvéti menü!  😉 A hipermarketekben szoktam látni, hogy az emberek tucatszám dobálják bevásárlókocsijaikba az előre csomagolt fonott kalácsot. Engem ettől még a hideg is kiráz… És nem azért, mert nem szeretem a kalácsot, éppen ellenkezőleg. Viszont én már tudom, milyen a házilag sütött kalács, és a különbség égbekiáltó – természetesen nem a bolti javára.

“Nincs időm ilyesmire. Különben is, a sütési tudományom kimerül a piskótánál.”

Képzeld el a szituációt, ahogy a tavaszi napsugarak bekukucskálnak az ablakon, hívogató kávé illat csábít reggelizésre, az étkezőasztal közepén egy gyönyörű csokor sárga tulipán. A családod körbeüli az asztalt, és türelmetlenül várják a finom reggelit. Szerinted mit szólnának egy általad sütött, még langyosan felszeletelt, puha foszlós kalácshoz? Valószínűsítem, hogy megkapnád a “szuperanyu” státuszt, egy időre legalábbis.  😀

Három bombabiztos kalács recept – és a trükkök, hogyan teljesen kezdőként is tökéletesen sikerüljön!

Nem tagadom, leemelni a polcról valóban egyszerűbb, de azért nem kell megijedni a kalács-sütés feladatától. Ha van kenyérsütő gépünk, akkor pedig egyenesen gyerekjáték az egész. Ez esetben ugyanis csak beledobáljuk a hozzávalókat a kenyérsütő üstjébe (alul a tej, rá a liszt, és öt mélyedésbe az élesztő, cukor, só, vaj és tojás), kiválasztunk egy dagasztó programot, és a kelesztési idő lejárta előtt kb. 20 perccel kivesszük a tésztát. Megformázzuk, picit még kelesztjük (kb. fél órát), és mehet a sütőbe. Háromnegyed óra múlva lesz egy csodaszép frissensült kalácsunk.

Tartsuk be az alábbi instrukciókat, és a kalácsunk olyan finom lesz, mintha nagyi szakértő felügyelete mellett készítettük volna:

  • A sütő legyen mindig előmelegített, a sütési hőmérséklet 180-190 fok, alsó-felső sütésen, vagy 160-170 fok légkeverésen.
  • A kalácsot az első 20 percben takarjuk le alufóliával, így nem barnul meg annyira a teteje.
  • A tej legyen langyos.
  • Szobahőmérsékletű (azaz puha) teavajat (ne margarint) használjunk, ha a recept “vajat” említ.
  • A megkelt kalácsokat kenjük meg felvert tojással a sütőbe helyezés előtt.
  • Ha kenyérsütőgépet használunk, vigyázzunk: az élesztő és a só soha ne kerüljenek egymás melletti liszt-mélyedésekbe. Én mindig a cukor mellé pakolom az élesztőt, és a só mellé a vajat. A tojást pedig az üst közepébe készített mélyedésbe szoktam pottyantani.
  • A receptekben az első három tétel mindig a kelesztéshez szükséges élesztő, tej, és cukor mennyisége. Ha kenyérsütő gépet használunk, ezeket számítsuk hozzá a lentebb felsorolt hozzávalókhoz (mivel akkor nem kell külön kelesztgetnünk, a gép elvégzi helyettünk).
  • Soha ne szeleteljük fel forrón a kalácsot! Várjuk meg, míg kihűl.
  • Tartsuk be a kelesztési időket (1 óra + fél óra), és ne forró helyen kelesszünk. Ha “túlkel” a kalácsunk, megreped.
  • “Kalácssütő forma” helyett tökéletesen megteszi egy jénai tál. Mindig béleljük ki sütőpapírral!

A titkos tippek után pedig íme, a három recept.

1. Tejfölös kalács

Hozzávalók: 2,5 dkg élesztő, 1 dl tej, 1 teáskanál cukor

50 dkg liszt, 10 dkg rétesliszt, 2 evőkanál cukor, 2 teáskanál só,1 tojás, 2,5 dl tej, 5 dkg olvasztott vaj. Tölteléknek: kevés tejföl,. A kenéshez: 1 tojás

2014_03_13 Tejfölös kalács

Elkészítés: A deci tejet meglangyosítjuk, teszünk bele egy teáskanálnyi cukrot, és belemorzsoljuk az élesztőt. Megvárjuk, míg az élesztő szép habosra  felfut. A kétféle lisztet egy tálban összekeverjük a 2 evőkanál cukorral, a 2 teáskanál sóval, és a tojással. A felfutott élesztős keveréket hozzáöntjük, és a 2,5 dl, szintén meglangyosított tejjel a kézimixer dagasztókarjával kb. 10 percig dagasztjuk. A végén az olvasztott vajat is beleborítjuk, és együtt szép hólyagos, könnyű tésztát dagasztunk. Egy tálban letakarva meleg helyen duplájára kelesztjük (kb. egy óra). Ezt követően kilisztezett nyújtódeszkára borítjuk, és három fele szedjük. A tésztákat egyesével téglalap alakúra kinyújtjuk, vékonyan megkenjük tejföllel, és feltekerjük egy rúddá. Az így kapott 3 rudat megfonjuk, és sütőpapírral bélelt sütőtálba tesszük. Meleg helyen még kb. 45 percig kelesztjük. Egy tojást felverünk, és megkenjük vele a kalácsunk tetejét. Előmelegített sütőben (légkeverésen 170 fok) 45 perc alatt megsütjük. Hagyjuk a formában kihűlni.

2. Vaníliás kalács

Hozzávalók: 2,5 dkg élesztő, 1 evőkanál cukor, 1 dl langyos tej,
40 dkg finomliszt, 20 dkg rétesliszt, 2 dl langyos tej, 0,8 dl olívaolaj, 2 evőkanál cukor, 1 tojás, 1 tojás sárgája. A töltelékhez: 5 dkg olvasztott vaj, 1 tasak vaníliás cukor, 2 teáskanál vanília aroma. A kenéshez: 1 tojás

2014_03_13 Vaníliás kalácsElkészítés: A kétféle lisztet egy tálban összekeverjük, közepébe mélyedést készítünk, beleöntjük a langyos tejet, belemorzsoljuk az élesztőt és rászórjuk a cukrot. Várunk, amíg habosra felfut az élesztő. Ezt követően az olaj kivételével hozzáadjuk a többi hozzávalót, és a kézimixer dagasztókarjával kb. 10 percen át dagasztjuk. Végül hozzáöntjük apránként az olajat is, és még 10 percig dagasztjuk, amíg össze nem áll a tészta. Meleg helyen kb. 3/4 órán át kelesztjük, egy konyharuhával lefedve.  A megkelt kalácstésztát három részre osztjuk, a részeket egyenként kinyújtjuk, megkenjük a vaníliás olvasztott vajjal, és feltekerjük őket, mint a beiglit. A három feltekert rudat pedig megfonjuk, és sütőpapírral bélelt kalácssütő edénybe helyezzük, a maradék vaníliás vajat a résekbe csorgatjuk. Addig kelesztjük, amíg szép nagy duci kalácsot nem kapunk. Megkenjük egy felvert tojással, és 160 fokra (légkeverés) előmelegített sütőben 50 percen át sütjük.

3.  Hokkaido kalács

Hozzávalók: 0,5 dl langyos tej, 3 dkg élesztő, 1,5 kávéskanál cukor, 1,5 dl langyos tej, 2 dl tejszín, pici só, 3 evőkanál cukor, 40 dkg finomliszt, 20 dkg rétesliszt, 1 tojás. A kenéshez: egy tojás

2014_03_13 Hokkaido kalácsElkészítés: A fél deci langyos tejben elkeverjük a cukrot, és belemorzsoljuk az élesztőt. Szép habosra hagyjuk felfutni, addig összekészítjük az összes többi hozzávalót egy nagyobbacska tálba. Végül hozzáöntjük az élesztős keveréket is, és kézi-mixer dagasztókarjával 10 percig dagasztjuk. Meleg helyen, egy ruhával letakarva egy óra alatt duplájára kelesztjük. Lisztezett nyújtódeszkára borítva négy részre szedjük a tésztát. A részeket egyesével hosszúkásra nyújtjuk, hosszában kettéhajtjuk, és feltekerjük. A négy tekercset egy sütőpapírral bélelt tálba (kalács-sütő edénybe) egymás mellé sorakoztatjuk. Még egy órát pihentetjük őket, szépen megnőnek, és kitöltik a tálat. Előmelegítjük a sütőt 170 fokra (légkeverés). A kalács tetejét tojással megkenjük, és kb. 40-50 perc alatt megsütjük.

További kalács recepteket, és elkészítési tippeket találtok itt.

Nem harap a spenót, ugye?

2014_04_05_Nem harap a spenótOlyan ez az anya-élet, mint az egyetem vizsgaidőszak után: nem nagyon veszünk könyvet a kezünkbe. 🙂 Csak a “nem akarok betűket látni” prózai indokát felváltotta a “két sort olvasok és azonnal elalszok” szánalmas, ám attól még nyomós érve. Pedig ha néha betévedünk egy könyvesboltba, akkor a baba-mama részlegen ezernyi könyv csábít olvasásra, okosodásra. Mert bizony ezek a nevelési, gyermekgondozási, babaetetési, babaaltatási, terhességi, és még ki tudja, milyen témájú könyvek sokszor választ kínálnak a kezdő (és középhaladó 🙂 ) édesanyák számtalan felmerülő kérdésére.

Hogyan juthatok akkor hozzá a létfontosságúnak tűnő információkhoz?

Hát úgy, hogy például én majd elolvasom. És jól megmondom a véleményemet. 😆

A Nem harap a spenót c. könyvet egy Párizsban élő, amerikai nemzetiségű, brit úriemberhez feleségül ment írónő követte el, a kerettörténete pedig éppen ebből a multi-nacionalitásból fakad. Franciaországban vállaltak gyermeket, így kézenfekvő téma számára a francia és az angolszász gyermeknevelési módszerek összehasonlítása, elemzése, sok személyes történettel fűszerezve.  Az esszenciáját megragadva, a francia gyereknevelési módszerek a hagyományos magyar nevelés elveihez hasonlíthatók, míg az angolszász irány a hazánkba is beszivárgó, liberális vonulatot jeleníti meg. Az írónő végig azt mutatja be, hogy a francia gyereknevelés mennyivel hatékonyabb és családbarátabb (a látszat ellenére) az angolszásznál, kiemelve a lényeges különbségeket. Nem rejti véka alá, hogy ő sem tudja teljesen a francia következetességet végigvinni a gyermekeivel (a könyv végére 3 gyermeke lesz), de igyekszik.

1. Terhesség

Az angolszász nők falják a terhességről szóló könyveket, magazinokat és szakértői műsorokat, végig aggodalmaskodják mind a 9 hónapot, rengeteget esznek és híznak – ugyanakkor tiltólistájuk van arról, mit nem szabad enni és csinálni a terhesség alatt, ami veszélyes lehet a magzatra, férjük hatalmas ingjeit veszik fel kismamaruha gyanánt, és megszűnnek nőként funkcionálni.  Ezzel szemben a francia nők nyugodtak, és nem tagadják meg maguktól az örömöket. Nem zabálnak, de nincsenek tiltólistás ételeik sem – még kávét is fogyasztanak terhesség alatt. Végig megőrzik nőiességüket – csinosak. A szülés is különböző: míg az angolszász nők hatalmas jelentőséget tulajdonítanak a szülés mikéntjének (szigorúan előnyben részesítve a természetes módszereket), addig a francia nők nem (és teljes lelki nyugalommal kérnek epidurális érzéstelenítést a vajúdás alatt).

2. Alvás

A francia kisbabák valami misztikus úton-módon általában 3 hónapos korukra átalusszák az éjszakát. Na, ez a téma engem is nagyon felcsigázott, mert a kisfiam 20 hónapos koráig 3 óránként ébredt éjszaka, és sejtelmem sem volt, mit csinálok rosszul. A könyv nagyon egyszerű magyarázattal szolgál: a kisbaba külön szobában (természetesen saját kiságyában) alszik születése napjától, és ha éjjel felsír, akkor nem azonnal szoptatják meg az anyukák, hanem várnak 4-5 percet, míg bemennek hozzá (ezt SZÜNETnek hívják), és először cumis nyugtatással próbálkoznak. (Aha, szóval itt szúrtam el. Én soha, egyetlen másodpercre sem hagytam sírni a fiamat.) Gyakorlatilag az első négy hónap során megtanítják a babájukat önállóan visszaaludni alvási ciklusaik között.

3. Etetés

A francia babákat nagyon hamar rászoktatják a rendszeres étkezésre, az angolszász igény szerinti etetéssel szemben, és már egy négy hónapos baba is ugyanazokban az időpontokban eszik, mint a család többi tagja (reggeli, ebéd, uzsonna és vacsora). A babák megtanulják MEGVÁRNI a következő etetés időpontját. Később pedig, mikor kicsit nagyobbak, nem nassoltatják őket, mint az angolszász országokban, és nem azzal próbálják meg megnyugtatni vagy elhallgattatni őket a játszótéren vagy a hivatalban, hogy kekszet vagy ropit kapnak. A francia gyerekek már babakorban megtanulják kezelni a várakozásból (azaz igényeik nem azonnali kielégüléséből) fakadó frusztrációt. Étkezés csak az étkezőasztalnál zajlik.

2014_04_04 Réka és a tortaA francia nők nem akarnak a végtelenségig szoptatni, és nem ellenzik a tápszeres etetést sem. Mivel fontos számukra az alakjuk és “életük” mihamarabbi visszanyerése, ezért nem ragaszkodnak a szoptatás intézményéhez túlzottan. Az angolszász nők ellenben kötelességüknek érzik feláldozni magukat az “anyaság oltárán” a véget nem érő szoptatással, slampossággal, éjszakai ébredésekkel.

4. Nevelés

A francia szülők odafigyelnek a gyermekeikre, azonban az irányítás maximálisan az ő kezükben van. Felállítják a korlátokat, amiket soha semmilyen körülmények között nem léphetnek át a gyerekek, de azokon belül viszonylagos szabadsággal mozoghatnak. (Például a köszönést nagyon komolyan veszik, azt kötelező a gyereknek megtanulni, nincs apelláta.) Szigorúan betartják az esti fektetés idejét is, nem húzzák el, mint a rétestésztát, mert ami utána jön, az a “felnőttidő”, és az jár a szülőknek. A francia szülők gyakran utaznak el a gyerekeik nélkül nyaralni is.

Nem akarják a gyermekeiket mindenáron “fejleszteni”, és nem hurcolják őket különóráról különórára, ahogyan ez ma az angolszász országokban divatos, hanem hagyják őket gyerekként örülni a világnak. A francia szülőknek tekintélyük van a gyerekeik előtt, ugyanakkor már születésük pillanatától teljes jogú családtagként kezelik őket, beszélnek hozzájuk, stb. Nem akaszkodnak rá a gyermekeikre, és az angolszász szülőkkel ellentétben nem tekintik feladatuknak, hogy folyamatosan szórakoztassák a gyereket. A gyerekek tudják, hogy a szülő dönt, és nincs vita.

5. Bölcsőde

Franciaországban a gyerekek már pár hónapos koruktól bölcsődébe kerülnek, és ezt mindenki természetesnek tartja. Ugyanakkor a bölcsődék rendkívül színvonalasak, és a gondozók hasonló nevelési elvek mentén foglalkoznak az apróságokkal, mint a szülők. A francia anyák átlagosan a gyermekük 3 hónapos korában mennek vissza a munkahelyükre – elvétve találni a gyerekeivel otthon lévő anyákat. Ennek azonban nem anyagi okai vannak – egyrészt nem akarják elveszíteni a “státuszukat”, másrészt tudják, hogy az otthonlét együtt jár az elszigetelődéssel és magánnyal. A francia nők nem tartják egészségesnek, ha egy anya egyfolytában együtt van a gyermekével. Így nem hajlandóak bűntudatot érezni amiatt, hogy bölcsődébe viszik a babáikat, vagy ha bébiszitter vigyáz rájuk.

6. Az anyaság mibenléte

Néhány idézet a könyvből ami megragadja a lényeget:

  • “Franciaországban az uralkodó társadalmi üzenet az, hogy bár szülőnek lenni fontos, a többi szerepünket sem szabad ennek alárendelni.”
  • “A francia nők nem csak azt engedik meg maguknak, hogy fizikailag távol legyenek a gyerekeiktől, hanem azt is, hogy néha a gondolataikban elszakadjanak tőlük.
  • “…az anya ne legyen a gyereke “rabszolgája”.”

Összegzés

Szerző: Pamela Druckerman Cím: Nem harap a spenót – Gyereknevelés francia módra

Érdemes elolvasni. Hol ezzel, hol azzal a gyereknevelési módszerrel tudunk azonosulni, és szinte minden témánál magunkra ismerhetünk egy-egy szituációban. Sok-sok hasznos ötletet meríthetünk belőle, és talán segít kevésbé görcsölnünk is. Az életminőség megőrzésének promotálása pedig példaértékű volt számomra.  😎 Külön dicséretet érdemel a fordítása, hiszen sok angol-amerikai és francia kifejezést kellett hol megőrizni, hogy magyarra fordítani, gondosan ügyelve a jelentéstartalom megőrzésére.

Nektek melyik “módszer” a szimpatikusabb a leírtak alapján? (Igyekeztem objektíven visszaadni a könyvben bemutatottakat.) Francia vagy angolszász anyuka vagy? 😉

Kata

Idézet7

Pocak

2014_03_31 Pocak és maciSzámomra a babavárás hónapjai a világ legcsodálatosabb időszakát jelentik! És ezt minden túlzás nélkül állítom. A női test változásai, az aprócska, majd egyre erőteljesebb magzatmozgások, a formáink gömbölyödése – mind, mind fantasztikus csoda eljövetelét ígérik. Ennek ellenére nagyon sok anya-társam negatív tünetek együtteseként éli meg saját várandósságát; biztosan találkoztatok már olyan kismamával, aki a krónikus fáradságra, a derékfájdalmakra, vagy a feledékenységre panaszkodott. Ó igen: a panaszkodás. Ez nagyon divatos mifelénk. 😉 Hát őszintén megmondom: pont ez alatt a kilenc hónap alatt semmi panaszkodnivalónk nem lehet. 🙂 Természetesen vannak kóros terhességek, ahol orvosi kezelés és felügyelet mellett tölti mindennapjait a leendő édesanya, ám hála Istennek ez igen ritka.

Mi a jó ebben a ‘mammut-létben’?…

…Saját fülemmel is hallottam már ezt a kérdést. 🙂 Anyának lenni JÓ. Igen, sokszor rettenetesen nehéz, de jó. Mostanában az is trendi, hogy ál-őszinteséggel kifejtik, hogy anyának lenni valójában borzalmas, csak senki nem meri kimondani. Tiltakozom!! Fárasztó, nem tagadom, de ennél nagyszerűbb dolog igen kevés van ezen a Földön, mint az ANYASÁG. És ez már a fogantatással elkezdődik. Szeretném, ha más is ilyen “babarózsaszínben” (vagy “babakékben”) látná a várandósság csodálatos heteit!

2014_03_31 Pocakos dupla

Miért is jó a ‘nemjó’?

  1. Hányinger. Az ötödik-hatodik-hetedik hét körül kialakuló, szerencsésebbeknek a 12. héttel véget érő folyamatos émelygés, hányiger, esetleg hányás ‘nemjó’. Állandósul a rossz közérzet (mintha betegek lennénk), csökken a teljesítőképességünk, és sokszor még fogyunk is. Sokkal könnyebben átvészelhető ez az időszak, ha arra gondolunk, hogy ezek az átmeneti nehézségek mind-mind egyetlen dolgot jelentenek: megtörtént a csoda, kisbaba fejlődik a pocakunkban, és a testünk éppen egy másik életet formál! Kérjünk várandósoknak szóló hírlevelet, vagy olvassunk erről szóló oldalakat, és tanulmányozzuk, melyik nap mi történik a picurka testben. Ha elképzeljük, mennyi változáson megy keresztül aprócska babánk, sokkal lazábban kezeljük saját kis ‘szimpla’ hányingereinket.
  2. Álomkór. Bizony kellemetlen, főleg ha dolgozik a kismama, vagy egyéb fontos teendői vannak (pl. egy kisgyermek). Nincs mit tenni, engedelmeskedjünk a testünknek. 🙂 Ezt nem úszhatjuk meg másképp. 🙂 Szerencsére a gyerekek még sokat alszanak, így az ő alvásidejükben mi is pihenhetünk, egyéb kötelességeink teljesítésére pedig mindenféle lelkiismeret-furdalás nélkül vegyünk igénybe segítséget. Például fogjuk be a férjünket a takarításba, vagy keressünk erre a néhány hónapra egy takarítónőt. Mindenekelőtt tartsuk észben, hogy MOST még van lehetőségünk extra alvásokra. A baba születése után nem biztos, hogy lesz. 😉
  3. Feledékenység. Főleg munkahelyen tud kellemetlen lenni. Ne vegyünk nagyon a szívünkre! Szerezzünk be egy csodaszép jegyzetfüzetet, és minden feladatunkat vezessük bele. A babavárással kapcsolatos kósza gondolatainkat is lejegyezhetjük. Úgyis elfelejtenénk különben. 😀
  4. Derék/láb/stb… fájdalom. Ahogy kerekedik a pocak, bizony megváltozik a testünk súly-eloszlása, és ez okozhat némi kellemetlenséget. Általánosságban: aki edzettebb, annál ez sokkal kevésbé jelentkezik. Járjunk tornázni (kismama torna, jóga), hordjunk alacsonyabb sarkú cipőket, menjünk el időnként kismama-masszázsra, pihenjünk olykor feltett lábakkal, és ne feledjük: a jelek szerint a kisbabánk szépen gyarapodik. 🙂
  5. Nehéz mozgás. Ó igen: én is emlékszem, milyen az, amikor komoly problémát jelent eljutni A-ból B-be. Egyrészt mert 5 percenként pisilni kell (de tényleg!), másrészt mert fizikai fájdalmakkal jár, a pocakunk óriási súlya miatt. Ez a jelenség bizony egy dolgot takar: hamarosan kezünkben tarthatjuk újszülöttünket!  😆 A kilencedik hónapban már természetes, hogy nem ‘ugrál’ a kismama. Ne ilyenkorra tervezzük a babakelengye-vásárlást, és a barátainkkal is inkább saját otthonunkban találkozzunk. Legfőképp pedig ne feledjük: ez már VALÓBAN a végjáték! 🙂 Izgalmas, nem igaz?

2014_03_10 Pocak_heartA bókok, amiket kismamaként kapunk, melengessék a szívünket. A nehézségeket pedig éljük meg pozitívan! Ez a 9 hónap hihetetlenül gyorsan elrepül, és később vágyakozva fogunk rá visszagondolni! Bizony, én imádtam minden pillanatát…

Boldog babavárást,

Kata